Nemcsak a szűrőszoftverek használata tekintetében teljesít alul a lakosság: a Facebookozók közel fele soha nem állított még az adatvédelmi beállításain, s ahogy az a kutatásból kiderül, minél idősebb valaki, jellemzően annál kevesebbet foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Másfelől azonban nagyon kevesen érzik teljes biztonságban adataikat a Facebookon: a magyarok mindössze 4 százaléka, a csehek 2.9 százaléka, a lengyelek 1 százaléka véli úgy, hogy adataik teljes biztonságban vannak, miközben Romániában a lakosság 12.9 százaléka válaszolt így.
„A jelenség a felhasználók körében tapasztalható egyfajta feszültségre világít rá: bár egyáltalán nem érezzük biztonságban a személyes adatainkat a Facebook kezében, többségünk mégsem állított még soha az adatvédelmi beállításain, vagyis azokkal a lehetőségekkel sem élünk, amelyek rendelkezésünkre állnak” – kommentálta a kutatás eredményét Török Bernát.
Lengyelországban a legmagasabb azok aránya, akik attól tartanak, hogy „digitális lábnyomuk” az online térben megmarad (56 százalék), miközben a magyar lakosság 37 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre.
Az internetet hazánkban naponta a lakosság 54 százaléka használja hírfogyasztásra, s a napi szinten hírfogyasztók aránya egyedül Lengyelországban magasabb (itt ez a szám 60 százalék felett alakul). Mindemellett a közösségi média szerepe a hírfogyasztásban kimagasló: az internetezők 75 százaléka használja a közösségi portálokat ilyen célra.
Ami szembeötlő, hogy a közéleti híreket a lakosság többsége passzívan fogyasztja, ami azt jelenti, hogy a lakosság zöme csak az eléje kerülő hírekből tájékozódik: Magyarországon a megkérdezettek mindössze 34 százaléka mondta azt, hogy a hírek tényvalódiságát maga ellenőrzi.
A többség ugyanakkor mind a négy országban úgy gondolja, hogy az újságok és az újságírók tevékenysége a társadalmi párbeszéd nagyon fontos része;